Az idei vizitúra szezon elég mostohán bánt velünk. Hol a rossz időjárás, hol a magas víz akadályozta a vízreszállást. De azért becsülettel készültünk, bízva abban, hogy sikerül a tavalyi 4 óra 47 perces eredményünket megjavítani.
Ismét az általunk kedvelt Pörnyeszi kenuval indultunk. Fantasztikusan ment kis hajónk. Bár szinte súroltuk a kidőlt fákat, hogy minél inkább a sodorvonalon maradhassunk.
Éreztük, hogy jelentősen megjavítjuk a tavalyi eredményünket. Mígnem visszaütött a túlzott kockázatvállalás és 30 km környékén, Csákánydoroszló feletti kanyarban borultunk. Furcsa érzés volt. Erre a maratonra készültünk egész évben és mindaz amiért hajtottunk egy figyelmetlenség miatt elúszott. 15-20 percet vesztettünk, mire újra kezdhettük az evezést. Persze a 4 óra 50 perces családi páros eredmény is szép teljesítmény, de tavaly jobban örültünk a második helyezésnek.
Idén finom volt a gulyás és a sütemények is.
Jó volt régi ismerősökkel találkozni. De vajon miért nem találkoztunk Lékai Gyulával? Pedig vártuk szombat reggel mikor kopogtat sátrunk falán a beígért pálinkát kínálva.
Mi biztos, hogy 2011-ben is ott leszünk.
Gálati